Öko-logikus?

Napra pontosan kilencven évvel Adolf Hitler első hatalomátvételi kísérlete után, 2013 november 8-án a kishantosi földbérleti nyertesek is megkísérelték első hatalomátvételüket. Az egyik “land-grabber” ráküldte egyszemélyes traktorseregét a kishantosi földekre, kifejezve ezzel azt, hogy ez a föld igenis az ő kezelésében áll. Nem törödőtt sem a birtokvédelmi eljárással, sem a talaj vizes állagával: az előbbi jogilag tenné lehetetlenné a művelés megkezdését, az utóbbi fizikailag.

Ezzel az eseménnyel azonban nem a művelés kezdődött el, hanem a harc a földért, vagyis inkább az igazságosságért és a fenntarthatóságért. Ezt a harcot nem tankokkal és puskákkal vívják, hanem a politikai-üzleti befolyás áll a társadalmi erőszakmentes nyomásgyakorlás eszközeivel szemben.

Már az első, és egyelőre az utolsó traktor megérkezésekor tudtuk, hogy itt a helyünk. Egyes műsorok félrevezető tájékoztatásával ellentétben nem ugrálunk a traktorok elé, pusztán őrjáratozunk, résen vagyunk, dokumentálunk és értesítjük a hatóságot és a közvéleményt, ha valamiféle betolakodást tapasztalunk. Kicsit mi vagyunk most a magyar vidéki társadalom szeme, füle és lelkiismerete. Mi, vagyis azok a kishantosi őrjáratozók, akik napok óta, éjjel-nappal, ködben-esőben járőröznek Kishantos bioföldjei körül, mutatják magukat, megfigyelnek, őrzik azt az értéket, amit ez a központ az elmúlt 21 évben létrehozott. Mi, akik a társadalom különböző szegmenseiből érkezünk Kishantosra, vannak köztünk Greenpeace aktivisták, biogazdák, vállalkozók, egyetemisták, és még sokan mások, akiket összeköti az, hogy nem engedik egy ilyen értékes központ tönkretételét.

A földek értékét hűen tükrözi az a biodiverzitás, amivel a sétálás során folyamatosan találkozunk: őzek, rókák, egerészölyvek, héják, ludak és még sok más élőlények jelenléte mutatja, hogy él ez a föld. Itt tartózkodásuk még nagyobb erőt ad nekünk abban, hogy ezeket a földeket nem csak az egészséges gabona előállítása miatt kell megőrizni, hanem a természeti értékei miatt is. Ha feldaraboljuk, vegyszerezzük, iparosítjuk ezeket a földeket, ők nagy valószínűséggel eltűnnének ezeki. Mi azonban itt leszünk mindaddig, amíg biztonságban nem tudhatjuk ezt a helyet, míg a döntéshozók bölcs belátásra nem térnek, addig itt leszünk, egyre többen, egyre elszántabban.

Ha valaki esetleg nem követi napi szinten az online hírportálokat, akkor elég kimennie az ARC kiállításra, ahol általában kitudódik, hogy mi foglalkoztatja leginkább a magyar közéletet. A tavalyi Simicskás „plakátbalhé” után láthatóan a dohánytrafik ügyek kerültek előtérbe idén. Az egész mutyibalhé akár el is érte a kormány törvényjavaslatba foglalt célját, hogy vissza akarják szorítani a dohányzást, hát ha másért nem is, de azért biztosan sokan leszoktak, hogy nem akarják a közszlengben ún. „haverok” zsebét tömni. Mégis kissé nehéz megérteni azt, hogy ekkora botrány kerekedik a világ legegészségtelenebb és legaddiktívabb termékének a kereskedelméből, míg a jövőnk zálogát jelentő egészséget biztosító rendszerek tönkretétele mellett vagy elmegyünk pusztán, vagy a fővárosra koncentráló online média nem érti, hogy miért fontos mindez.

A kormány és az általa megbízott NFA (Nemzeti Földalapkezelő Intézet) addig osztotta a földeket, míg abból a gazdának már csak az osztás maradéka jutott. Nehéz kérdés lenne belevágni abba, hogy most jó gazda vs rossz gazda, hol kaptak a gonoszok a jók kárára, az azonban elgondolkodtató, hogy például enyzsé állami földbérletét pályázat kiírása nélkül meghosszabbították, addig mások alól a talajt is kihúzták.

Kihúzták sok olyan állattartó gazda alól, akinek ugyan megmaradt a telepe, de az eddig bérelt földjeit elvesztve teljesen ellehetetlenült a gazdálkodása. Vagy kihúzták olyan népfőiskola alól, mely példaértékűen, húsz éve oktatja a hazai és külföldi fiatalokat ökológiai gazdálkodásra. Úgy tűnik, hogy novembertől már csak a Farmville elé fogják tudni leültetni őket, hogy majd azon keresztül elsajátítsanak valamit is az ökológiai gazdálkodásról.

A csipszadó kapcsán szépen eljátszotta a kormány, hogy eltökélt az egészséges életmód mellett, habár a pókember már ott megmutatta valódi arcát, mikor épp a legegészségtelenebb élelmiszerek kerültek ki az adó hatálya alól. Most pedig az egészséges életmód egyik fő alapját, Magyarország legnagyobb ökológiai gazdálkodását igyekeznek megszüntetni.

Farmville előtt hamburgert zabáló fiatalokat akarunk, vagy inkább gyakorlati gazdálkodási képzésben részt vevőket? Úgy tűnik, hogy a kormány inkább a monitor elé ültette őket, mikor úgy döntött, hogy a kishantosi 452 hektáros biogazdálkodást egy mozdulattal megszünteti. Hiába írták bele a Nemzeti Vidékstratégiába, hogy elkötelezettek az ökológiai gazdálkodás mellett, úgy tűnik a saját holdudvaruk mellett jobban elkötelezettek. Ha valaki nem hallott volna még róla, a kishantosi biogazdaság állami földjeit 10 részletben hirdették meg, a gazdaság mind a 10 részre pályázott, és ebből egyet sem sikerült elnyerniük. Magyarán a népfőiskola föld nélkül maradt, a biobúza és más növények helyett pedig ismét ehetjük a vegyszereket. A győztes gazdák (aki egyáltalán gazda, egyes nyertes (vagy nyerges?) cégek tevékenységi körében mezőgazdasági tevékenység említve sincsen) mind-mind hagyományos, vegyszeres művelést folytatnak, és hiába írták azt a földbérleti szerződésbe, hogy a kishantosi földterületeken az új gazdáknak is bio módon kell továbbra is gazdálkodniuk, a feltétel ugyanis csak egy évre szól. Habár az is elgondolkodtató, hogy ez a kitétel a pályázati kiírásban nem szerepelt, csupán a szerződés kitételeként. Magyarán lehetséges más feltételeket írni a szerződésbe, mint amiről a pályázat szólt?  

A dohányfüst elszáll, ahogy az ipari mezőgazdaság következtében a termékeny termőtalaj is, ha meg akarjuk őrizni értékes földjeinket, akkor azt meg kell védeni az őt pusztító vegyszerek és műtrágyák elől. A népnek pedig az azt tönkretenni és kizsákmányolni hivatott „mohó gazemberek” (by Eric Idle) elől.

Mi pedig lerántjuk a leplet az egész ügyről.